Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere elmondta, községükben hozzáfogtak a talajtani felméréshez, tájékoztatta erről a gazdákat is, hogy
a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) munkatársai helyenként ásásokat végeznek a mezőgazdasági területeiken.
Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója elmondta, minden megyében, ahol működik talajtani hivatal, az előírások szerint 10 évente fel kell térképezni a teljes megyét. Ez egy országos program része (románul: Programul naţional privind realizarea şi reactualizarea Sistemului naţional de monitorizare sol-teren). Csakhogy
az illetékes minisztérium nem finanszírozza úgy a programot, ahogy az ideális lenne, így a személyzet, a felszerelés, és anyagi fedezet hiánya miatt nem tudják mindig tartani a lépést.
A Hargita megyei hivatal 1986-ban alakult, azóta elvégezték a megye mezőgazdasági területeinek teljes talajtani felmérését, van ahol többször is, azonban
akadnak községek, ahol már több mint tíz éve nem frissítették a tanulmányt.
Az igazgató elmondta, hogy az elkövetkező öt éves tervük szerint
igyekeznek azokat a községeket előnyben részesíteni, amelyek a legrégebbi felméréssel rendelkeznek.
Tavaly, a mezőgazdasági év alatt Máréfalván, Kápolnásfaluban és Szentegyházán dolgoztak, idén pedig Csíkszentgyörgy a célpont, majd Csíkkozmás fog következni. Utóbbi községben – ha sikerül ősz előtt befejezni Csíkszentgyörgyön a munkát –, akkor még ebben az évben hozzáfognak, ha nem, akkor csak jövő tavasszal.
Terepen ugyanis csak tavasztól őszig tudnak dolgozni a talajtani szakemberek.
A csíkszentgyörgyi mezőgazdasági terület talajtani tanulmánya az 1990-es években készült, és nemcsak elévült már, hanem hiányos is volt – tudtuk meg. A közel 15 ezer hektáros terület felmérését nemrég kezdték el.
– sorolta Lukács Zsombor. A vizsgálat módszerét szintén jogszabályok rögzítik, így
az előírások alapján átlagban 65 hektáronként vesznek mintát a földből.
Akár 2-3 méter mélyre is leásnak, és a különböző talajszintekből próbát vesznek, amelyeket a laboratórium kielemez. A téli időszakban a talajtani intézet munkatársai ezekből a laboreredményekből összeállítják a talajtani tanulmányt.
Megállapítják például a talaj minőségét, megnézik a főbb makróelemek mennyiségét a mintában, nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, a szerves anyagok előfordulását, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.
Kiszűrik az eredményekből, hogy mennyire savanyú a föld, milyen mértékben, és hol vannak gondok. Arról korábban írtunk egyébként, hogy egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj.
Az igazgató kiemelte: azt tudni kell, hogy ezeket a talajtani tanulmányokat a minisztérium vásárolja meg, a megyei hivatal csak fizetség ellenében adhat ki információkat.
– magyarázta az igazgató. A gazdák kérhetik például, hogy saját földjükből vett mintából végezzenek agrokémiai vizsgálatokat térítés ellenében.
Számukra ez hasznos, hiszen így megtudhatják, hogy van-e szükség műtrágyára, és ha igen, akkor hol és mekkora mennyiségben.