Az idén harmincadik alkalommal zajló Bolyai Nyári Akadémia a Kárpát-medence egyik legnagyobb pedagógusfóruma, és egyben
az egyetlen erdélyi magyar pedagógusfórum, amely 1993 óta biztosít folyamatos képzést a romániai magyar pedagógusok számára.
Idén ezek a képzések hét különböző helyszínen zajlanak, mintegy négyszáz pedagógus részvételével, lehetőséget teremtve számukra a találkozásra, tapasztalatcserére és tanulásra Kommandón, Küküllőmezőn, Ivóban, Szatmárnémetiben, Kalotaszentkirályon, Válaszúton, valamint Szovátán.
A változatos szakmai és kísérőprogramok helyszínenként 50–100 fő részvételével zajlanak, hangsúlyt fektetve a közösségépítésre, a választható tevékenységek minél szélesebb kínálatára és a hazai jó gyakorlatok megosztására.
Az előadókat hazai és anyaországi neves alap- és továbbképző intézmények oktatói, kutatói közül kérik fel.
Nevelés, közösség, élet – ezen három címszó alatt tűzték ki célul a szervezők, hogy a résztvevőkkel együtt
újra feltérképezzék, megismerjék, megéljék az iskolai nevelés és közösségépítés gyermekközpontú lehetőségeit, fontosságát és pozitívumait, tábori, kötetlen, de mégis tanulni vágyó közösségben
– hangzott el az ivói pedagógustábor hétfői megnyitóján, ahol Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke, a rendezvény házigazdája köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy az akadémia fő témakörének kiválasztása során igyekeznek lépést tartani a szakma elvárásaival, annak változó kihívásaival.
Ugyanakkor kiemelte, a tény, hogy az oktatás a magyarság megmaradásának kulcskérdése, nem változott harminc év távlatából sem. Az akadémiák szervezésével a minőségi magyar nyelvű oktatás megmaradásához szeretnének hozzájárulni.
A megnyitón jelen volt Maruzsa Zoltán, a magyar kormány köznevelésért felelős államtitkára is, aki beszédében megjegyezte, hogy jó kezekben van az akadémia szervezésének a sorsa.
– jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy azért is tesznek így, mert a célok nem változtak:
harminc éve is az erdélyi magyar iskolarendszer megerősítése volt a célja a rendezvény létrejöttének, ez pedig azóta sem változott, és nem is változhat meg soha.
Az oktatásért felelős államtitkár kiemelte, hogy a járványidőszak alatti digitális oktatás során megtapasztalhatták, az a fajta közös módszertan, amit akkor valamennyi magyar iskolában – Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és az anyaországban – alkalmazni kellett, tudott kísértetiesen hasonló lenni, és hirtelen
minden olyan magyar nyelvű tananyag és tartalom, ami valahol a digitális rendben elérhető volt a világhálón, egy közös tudássá tudott összeállni.
Ugyanakkor minden olyan módszer, ami a digitális oktatást hatékonnyá tudta tenni, megosztásra kerülhetett, és azok a szakmai kapcsolatok, amelyek az előző évtizedekben felhalmozódtak, a jó gyakorlatok megosztásának is a terepévé válhattak. Ennek mintájára Maruzsa Zoltán további segítségükről biztosította a jelenlévőket, de nem csupán anyagi téren, hanem abban a szakmai együttműködésben is, amely meg tudja erősíteni az eredeti – harminc évvel ezelőtti – céloknak megfelelően a külhoni oktatásnak az intézményrendszerét és módszereit.
– zárta gondolatait az államtitkár.
„A pedagógusszövetségnek az a legfontosabb feladata, hogy a nemzetünk jövője érdekében nagyon fontos kérdésekben irányt mutassanak nekünk” – ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, majd kiemelte:
az, hogy milyen gyerekek fognak a nagybetűs életbe kilépni, leginkább a pedagógusoktól függ.
Mint mondta, véleménye szerint a gyermekközpontú oktatáshoz először a pedagógusra kell figyelmet fordítani, hiszen ahhoz, hogy a gyerekek jól legyenek, elsősorban az őket tanítóknak kell jól lenniük, ezért szükség van arra, hogy társadalmilag és anyagilag megbecsült legyen ez a hivatás.
Az alelnök méltató szavai után, a Kárpát-medencei pedagógusszervezetek nevében De Negri Ibolya, az Észak-Bácskai Pedagógusszövetségek elnöke azt emelte ki, hogy
a Bolyai Nyári Akadémia a sikeres és hatékony oktatást szolgálja.
A Bolyai Nyári Akadémia léte egybefonódik Lászlóffy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke tevékenységével, aki beszédében elmondta, hogy a rendezvény számára azért kedves igazán, mert egyrészt hatalmas intézményi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelynek révén
sok szakmai segítség végbemehet.
Másrészt azért a szíve csücske, mivel a nyári akadémián résztvevők száma nagyon nagy, emiatt úgy gondolja, hogy annyi barátság, annyi őszinte emberi kapcsolat, mint ott, ritkán tud máshol létrejönni.