Szép számú hallgatóság töltötte meg a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termét péntek délután, ott tartották ugyanis a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) tanévnyitóját. A magyar himnusz eléneklését követően Ilyés Ferenc, a SZÉK programigazgatója, a tanévnyitó házigazdája nyitotta meg a rendezvényt.
– fogalmazott a házigazda az évkezdő diákokhoz intézett nyitóbeszédében.
Az eseményre Székelyudvarhely leendő polgármestereként hivatalos volt Szakács-Paál István is, aki elmondta, véleménye szerint manapság az egyetem már nem csupán egy elméleti kutatóközpont.
„Nem a tudás elefántcsonttornya, hanem egy olyan intézmény, amelynek az a feladata, hogy bekapcsolja az egyetemet, a hallgatókat az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe” – fogalmazott, hozzátéve, meglátása szerint a Székelyudvarhelyi Egyetem Központnak az elmúlt pár évben ez sikerült. Rámutatott arra is,
noha Székelyudvarhely nem feltétlenül kecsegtet a nagy egyetemi városokra jellemző élettel, de amennyiben nyitottak a diákok, fel fogják fedezni az értékeket, a kulturális, ifjúsági és sporteseményeket.
„Abban is hiszek, hogy, ha mi nemcsak a statisztikákat és a száraz számokat nézzük, hanem a saját szemünknek is hiszünk, akkor láthatjuk azt, hogy olyan helyen élünk, ahol van jövő. Én azt gondolom, hogy ilyen minőségben, ilyen emberek között van jövő Székelyudvarhelyen, Udvarhelyszéken és Székelyföldön is” – jelentette ki a leendő városvezető.
„Felelősség és hűséggel” – idézte választott jelmondatukat Szász Jenő, a SZÉK-et fenntartó Székelyudvarhelyért Alapítvány, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, miniszteri biztos. Kiemelte, nagyon tartalmas üzenetnek tartja ezt a két szót, amit útravalónak is szán az elsőéves hallgatóknak.
„Felelősséggel és hűséggel lenni azt jelenti, hogy hűséggel szolgáljuk az embertársainkat, odahaza a családunkat, szeretteinket, és természetesen azt a közösséget, amihez tartozunk. És mindezt tegyük felelősséggel. Ha felelősséggel és hűséggel szolgálunk vagy végezzük a munkánkat, akkor megérezzük mind a két küldetésnek azt a magasztos voltát, ami túlmutat az egyénnek a saját személyes boldogulásán. Mert hiszem és vallom, hogy nincs egyéni boldogulás a közösség boldogulása nélkül” – emelte ki az elnök.
Vigh László, az Edutus Egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyettese is szólt a diákokhoz. Elmondta, meggyőződése, hogy középiskolás diákból egyetemi hallgatóvá válni komoly mérföldkő, ami valódi minőségi váltást jelent, és két kulcsfogalom van, amit mindenképpen említésre méltó.
Az egyik a lehetőség, amit az egyetemek biztosítanak, a másik pedig a felelős döntések, amiket a diákoknak kell meghozniuk.
– mutatott rá a rektorhelyettes.
Káposzta József szakvezető, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdasági Intézetének oktatója is köszöntötte az új hallgatókat, kiemelve az innovációra való nyitottság fontosságát a tanulmányok során.
„Legyenek nyitottak az új ötletekre, és legyenek álmaik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azt kívánja álmodjanak közösen a következő négy évben.
Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánjának ünnepi üzenetét Oroszlány Gabriella adjunktus tolmácsolta.
Rámutatott, a tanulók egyetemistaként a középiskolában megszokottakhoz képest nagyobb szabadságot fognak élvezni. Ez igaz lesz a tanulás számos módjára, a tananyag feldolgozására, az időbeosztásra, de nem lesz igaz a számonkérésekre. Hangsúlyozta, okosan kell élni ezzel a szabadsággal, mert ez egyben felelősség is, mérnöknek lenni pedig nem egyszerűen csak egy szakma, hanem komoly társadalmi és szakmai szerepvállalás is.
A hagyomány és modernizmus kettősének szükségességéről beszélt az egyetemet kezdő diákoknak Ágoston István, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának oktatási dékánhelyettese.
A mesterséges intelligencia számos hasznát is említette, kiemelte viszont azt is, nem képes az emberek lelkét megragadni.
Hangsúlyozta, az egészségügyben számtalanszor szükség van erre a képességre, és ez az egyik legfontosabb dolguk a benne dolgozóknak, hiszen többet jelent, mint a gyógyszerek, vagy a sebészorvosoknak a segítsége.
A diákokra a hagyomány és modernizmust bízta, hogy vigyék magukkal és okosan használják azokat az egyetemi éveik alatt. Emellett azt is kiemelte, „önök most abban az életszakaszban vannak, amikor tényleg megtehetnek még mindent, és erre biztatom is önöket. Higgyék el, ez lesz az életünk legjobb négy éve, ha önök is ezt akarják.”