Egyéb kategória

Több száz éves emberi csontok kerültek felszínre Gelencén

Az emberi maradványok a Hydrokov Rt. megbízásából zajló gelencei szennyvízhálózat-bővítése során, a község úgynevezett 9-es utcájában végzett földmunka közben kerültek elő. Paul Pupeză, a Keleti–Kárpátok Nemzeti Múzeumának archeológusa a helyszínen elmondta:

a csontvázdarabokat a múlt hét folyamán találták meg,

és szakszerű kiemelésük után elszállították a múzeumba további vizsgálatok céljából. Így a munkálatok zavartalanul folytatódhatnak, de továbbra is archeológus felügyelete mellett.

Mintegy 800 éves leletről van szó

A maradványok a felszegi műemléktemplom temetőjéhez közel, a kerítés sarkától mintegy 3–4 méterre kerültek felszínre.

A szakember feltételezése szerint régen ez a terület még a temetőhöz tartozott. Mivel vizenyős, mocsaras részről van szó, a csontváznak csak töredékei maradtak meg, koponyadarabok és más csontok,

az előzetes szakértői megállapítás szerint a 13. századból származnak.

Ez egybeesik a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző római katolikus Szent Imre-templom építési idejével, amelyet szintén a 13. századra, az 1245 körüli évekre kelteznek a történészek. Ebben 14. századi falfestményeket is találunk, amelyek közül a Szent László-mondakör egyes mozzanatait megörökítők a leghíresebbek.

A felfedezést követően a munkálatokat azonnal leállították, a területet ideiglenesen lezárták. A szennyvízhálózat bővítése csak a régészeti kutatás lezárását követően folytatódott.

Emiatt nem lesz késés

llyés Botond János, Gelence polgármestere is megerősítette lapunknak,

a felfedezés nem késlelteti a munkálatokat,

ami már csak azért is örvendetes, mert a községben tulajdonképpen 2007-ben kezdtek hozzá a szennyvízhálózat kiépítéshez (akkor fektették le a 11 kilométeres gerincvezetéket), hosszú, de szükséges pereskedések folytán nyúlt meg ennyire a kivitelezési időszak.

A megvalósítása most részben az Anghel Saligny-program keretében, másrészt az Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztül történik, és már látszik az alagút vége, hiszen nagyjából a felénél, illetve majdnem a felénél tartanak. A szennyvizet a kézdivásárhelyi ülepítőbe vezetik el, a kivitelezési határidő 2026 közepe (az Anghel Salignyhez tartozó résznél december 31-e).

Bár az AFM-nek még nincs költségvetése, úgy vélem, a pénz folyósításával nem lesznek gondok”

– adott hangot bizakodásának az elöljáró.

A középkori lelettel kapcsolatban annyit még megjegyzett, tudomása szerint különleges temetkezési módról árulkodnak a nyomok, hiszen „nem keresztény tájolás szerint temették el a halottat”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a templom környékén már korábban is voltak régészeti vizsgálódások, így kevés a valószínűsége annak, hogy újabb maradványokra bukkanjanak.

Bár Gelence csak 1499-ben, VI. Sándor pápa bullájában szerepel először írott forrásban, területe ősidők óta lakott, határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Régi múltjára utalnak Nagyvár, Kisvár, Nagy-Vártető helynevek is, amelyek Orbán Balázs érdeklődését is felkeltették. „A csekély kiterjedésű fennlapon sok a kincskeresőktől ásott üreg, de várnyom nincsen, hanem alább egy kiszökellő hegynyakon régi sáncnak és gátonynak homályos nyomai látszanak, s kétségtelenül mutatják, hogy itt valami erőd volt, talán azon Aladár vára, ki később a faluban épített magának kényelmesebb kastélyt, de onnan hagyomány szerint megszalasztatván, ezen bevehetlen sziklavárába menekült, és így ő volt a vár ura, ki lenn a Báró asztalánál ebédelt. A két víz egyesülésétől jobbra egy másik hegyes csúcsot Kis Vártetőnek hívnak, itt is vár volt, most azonban annak semmi nyoma” – írta A Székelyföld leírása című művében.