Egyéb kategória

Tusványos: mennyire hatékony a 2022-es népszámlálás?

A panelbeszélgetésen részt vett Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa, Barna Gergő szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa. A beszélgetést Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet moderálta.

A román médiában a népszámlálás úgy jelenik meg, hogy vagy félig kudarc lesz, vagy félig siker

– kezdte a beszélgetést Barna Gergő szociológus, egyben hangsúlyozva, hogy aki még nem regisztrált a népszámláláson, az minél hamarabb tegye meg. Mint mondta, az összeírás három szakaszban zajlik, mindhárom szakasznak megvannak a maga akadályai. Elsőként az online összeírás problémáit fejtette ki, állítása szerint

több technikai akadállyal és hiányossággal kellett szembenézniük az online összeírással kapcsolatban.

Hozzátette: a személyes kikérdezés és a statisztikai szakasza – hogy külső regisztrációs adatbázisból emelik át a kimaradt személyek adatait – is több problémát vet fel, már az okán is, hogy a rendszer és a számlálás feldolgozásával foglalkozók is kimerültek.

Kapitány Balázs hasonlóan vélekedett a technikai malőrökről, mint mondta,

a számlálás során használt tabletek többször is helytelen címre küldték a számlálóbiztosokat.

Az online iktatásról megjegyezte: nem volt felhasználóbarát, ugyanis több kérdés és a hibajelentések is angolul jelentek meg. A harmadik számlálási szakasszal kapcsolatban elmondta, hogy

az utólagos iktatás még javíthat is a magyar arányon, hiszen az említett szakaszban regisztráltaknak nem lesz az etnikumuk és felekezeti hovatartozásuk meghatározva.

2011-ben az emberek még hittek abban, hogy a népszámlálási adatok, valós adatok, az olyan tévhitektől, hogy kétmillió magyar él Erdélyben eljutottunk a reális reprezentativitás eléréséig – folytatta a beszélgetést Kiss Tamás.

Mint mondta, az objektív valóság megismerését Románia nem engedheti meg magának, ugyanis

az előző népszámlálás adatai szerint a lakosság számát túlbecsülték.

Illyés Gergely, erre reagálva azt fejtette ki, hogy Romániában csak elvétve jelenik meg a népszámlálás a médiában, ennek meg az is a fő oka, hogy a statisztikai hivatalnak nem voltak elegendő és megfelelő eszközei, mert nem futott le a közbeszerzés.

Az objektív számadatok valóságértékéről Kapitány Balázs beszélt. Nyomatékosította, hogy a lakosságszám mértékének nagy szerepe van a pályázatok lehívásában.

A románok ezt nagyon jól csinálják, olyan, a reális értéknél magasabb számot közvetítenek, amelyek éppenséggel nem teljesen irreálisak

– fejtette ki Kapitány. Szerinte a népszámlálást Erdélyben az ügyetlenkedés nehezíti, mint mondta:

nem hiszi el, hogy Gyergyószentmiklós nem tudja megszámlálni a lakosait.

Barna Gergő felhívta a figyelmet az adminisztrálás kapacitásának csökkenésére, mint mondta, ők arra számítanak, hogy az utólag beemeltek száma nagyobb lesz a hiányosságok miatt.

A várható számokról és a népszámlálás eredményéről kifejtette, kérdésesek még az értékek, hiszen eredmények csak december-január körül várhatók, de jelenleg a többségben magyarlakta települések számadatai azt mutatják, hogy összegyűl Erdélyben egymillió magyar.