Egyéb kategória

Új szabály: nem lehet ezentúl kicsapni a diákot

{L1}

Az új tanév egyik újdonsága, hogy nem lehet már kicsapni, eltanácsolni a diákokat az iskolából, mivel az oktatáshoz való jog alkotmányos jog. Ez az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatban (ROFUIP) szerepel, amely kimondja, hogy

egy diákot az oktatásból kizárni csak a középiskola után lehetséges.

Van, amikor hiányzik

Nem volt ez mindig így, hiszen évekkel ezelőtt gyakran fenyegethették a tanárok, osztályfőnökök kicsapással a sorozatos szabályszegő, kezelhetetlen diákokat, a törvénykezés azonban folyamatosan változott:

míg korábban 5–8. osztályban is volt olyan lehetőség, amely alapján eltanácsolhatták a gyermeket, az elmúlt években ez sem létezett, csupán 10. osztály után küldhették el a diákot, mert addig kötelező az oktatás.

Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy a 2011-es tanügyi törvény óta az általános iskolákban már nem szabadott elküldeni tanulókat, pedig időnként érzik ennek hiányát.

A gyerekek szembekacagnak, hogyha azt mondom, hogy vigyázz, mert ha nem viselkedsz, kereshetsz másik iskolát magadnak. Ők ugyanis tisztában vannak azzal, hogy nem lehet kitenni őket, szabad iskolaválasztási joguk van, addig maradnak az intézményben, ameddig akarnak

– magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint a pedagógusok és az iskolák lehetőségei nagyon korlátozottak, ha fegyelmi kérdésekről van szó. Megvannak a lépések:

egy szabályszegő gyerek előbb szóbeli figyelmeztetést kap, utána írásbelit, aztán magaviseleti jegy levonásával és az ösztöndíja megvonásával is büntethetik –amennyiben jogosult erre.

Emellett áthelyezhetik párhuzamos osztályba, ha van ilyen az iskolában. A legsúlyosabb büntetés, amivel élhetnek, hogy három napig nem vehet részt a diák az oktatásban, de ott kell lennie az iskolában, és különböző feladatokat kap.

Erre az utóbbira egyszer volt példánk, pár éve, amikor egy gyerekkel tényleg nem lehetett mit kezdeni, mert lopott az iskolában, verekedett, illetlen volt a tanárokkal, és semmi eszköz nem fogott rajta. Ez a diák három napig nem vehetett részt az oktatásban, de nagyon meg kellett gondoljuk, hogy milyen feladatot adunk, mert ha szemétszedés lesz az, akkor az megszégyenítésnek minősül, így ezt nem lehetett. Mi azt találtuk ki, hogy a könyvtárban ellenőrizze, hogy a könyvek ábécésorrendben vannak-e. A gyermek azonban élvezte, szerette volna, ha hosszabbodik a büntetése

– mesélte az igazgató, aki szerint bizony vannak nagyon ritkán olyan esetek, amikor egy-egy tanulóval semmiképp sem lehet bírni, amikor

sorozatos fegyelmi problémák esetén bizony hiányzik az eszköztárukból az eltanácsolás lehetősége.

Ritkán alkalmazták eddig is

Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportiskola igazgatója bár eddig is megtehette volna a 11-12. osztályosokkal, nem élt a kicsapás lehetőségével. Úgy véli, hogy a tanintézményükbe fegyelmezettebb diákok járnak, hiszen másként nem is lehetnének élsportolók. Kisebb fegyelmi ügyek szoktak lenni csak a sportiskolában, amelyet eddig is megoldottak – drasztikus módszerek nélkül.

Nálunk az eltanácsolás akkor lép életbe, ha nem felel meg sportból a gyerek, vagy lemarad, vagy sérülés miatt kénytelen másik iskolát választani. Az iskolaszabályzatban pedig benne is van, hogy ha hatosnál kisebb jegye van sportból, akkor más iskolát kell keresnie

– mutatott rá Csíki Zsolt. Hozzátette, hogy az iskolai fegyelem a járványidőszak miatt mintha náluk is meglazult volna, de lassan visszatérnek a rendes kerékvágásba; legtöbb problémájuk amúgy a hiányzások miatt akad.

Ha valaki összegyűjt tíz igazolatlan hiányzást, annak bizony levonják egy jeggyel a magaviseletét.

Tízévente egyszer, ha tanácsoltak el diákokat a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból, így a változtatás nem érinti lényegesen a tanintézményt – vélekedett megkeresésünkre Laczkó György iskolaigazgató. Azt azonban elismeri ő is, hogy

egyre nehezebb zöld ágra vergődni tanulókkal, szülőkkel, amit jól példáz az is, hogy egyre nehezebb osztályfőnököket találni.

„Míg régen az a tanár volt megsértődve, aki nem lett osztályfőnök, most alig találunk. Egyszerűen nem akarnak bajlódni vele, még akkor sem, ha plusz pénz jár érte” – mutatott rá a gimnázium vezetője. Hozzátette, náluk „szokásos” fegyelmi gondok szoktak adódni: cigarettázás, késés, lógás – talán ez a három leggyakoribb vétség, amelyeket szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés követ, majd esetleg a magaviselet levonása is, ha ez gyakran előfordul.

A szabály mellé lehetőségek is kellenének

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke egyetért azzal, hogy a diákoknak minden körülmény között joga van az oktatáshoz, de úgy véli, hogy nevelési kérdéseket nehéz szabályalkotással megoldani. „Azon a véleményen vagyok, hogy egy intézkedés, módosítás ne álljon meg a szabályalkotás szintjén. A diák oktatáshoz való joga szent és sérthetetlen, ez rendben is van, ellenben a közoktatási rendszernek arra is kell »gondolnia«, hogy neveléssel kapcsolatos lehetőségeket biztosítson a tanintézmények számára is.

Nem elég, leszabályozni, hogy diákot kicsapni nem lehet, meg kell teremteni azokat a feltételeket is, amelyek között alkalmazható ez a szabály, amelyek támogatják az iskolai nevelő munkát, eszközöket biztosítanak a konfliktusmegoldásra, a különböző problémák megelőzésére, kezelésére.

Van-e elég tanácsadó a tanintézményekben? Van-e kerettantervi lehetőség arra, hogy olyan tevékenységeket szervezzenek, amelyben konfliktusokat tudnak kezelni, amelyben a diákot, aki sorozatos szabályszegő, a nevelés eszközeivel jobb belátásra tudják bírni?” – teszi fel a kérdéseket az oktatási szakértő, aki szerint nem lehet egyetlen tiltó mondattal megoldani ezeket a problémákat, de

sajnos Romániában gyakran megtörténik, hogy nevelési kérdéseket kizárólag jogszabályalkotással igyekeznek megoldani.

Az RMPSZ alelnöke rámutatott, hogy pályafutása során többször változott az oktatási törvény ezzel kapcsolatban is: korábban 5–8. osztályban is volt olyan lehetőség, amely alapján eltanácsolhatták a gyermeket,

esetleg az iskolapszichológus a környezet megváltoztatását tanácsolta.

Aztán szigorítottak a szabályokon, hogy csak akkor lehet kicsapni, ha egy másik tanintézet biztosan felveszi; akkor a körzetesítéssel együtt jött az, hogy körzeti iskolába köteles járni a gyerek, ezek mind köztes helyzetek voltak. Aztán idővel a törvény szabályozta, hogy a kötelező oktatásra vonatkozóan nem lehet alkalmazni az iskolai elbocsátásokat, a kötelező oktatás pedig a 10. osztály elvégzésével lezárul.

Most pedig a 11-12. osztályosokat sem lehet eltanácsolni.

Ferencz-Salamon kihangsúlyozta, az eltanácsolás eddig is egy kényszermegoldás volt a tanintézmények esetében. „Vannak helyzetek és helyzetek, pedagógiai tanulmányok is igazolják, hogy egy-egy megoldhatatlan helyzetnél, amikor a diáknak adott konfliktus miatt beilleszkedési problémái vannak, tanácsos iskolát váltani.

Az iskolai környezet megváltoztatásával egy újabb kezdés lehetőségével jobb helyzetbe kerülhet az érintett diák is

– fejtette ki zárásként az oktatási szakember.