A szervezőket is meglepte az a nagy érdeklődés, amely a kétnapos Marosvécsi Kastélynapokat övezte a hét végén. Tóth Andrea szervező elmondta, a vártnál jóval többen vettek részt a programokon. Összességében nagyon jó hangulatú, jól sikerült eseménysorozat volt, amelyet évente szeretnének megszervezni – tette hozzá.
Ahogy a szervezők elmondták,
minden várakozást felülmúlt, ahogy a résztvevők regisztráltak előre, betartották az egészségügyi előírásokat, fegyelmezetten alkalmazkodtak a távolságtartáshoz.
„Látszik, hogy ki vannak éhezve a kulturális élményre az emberek” – summázta Tóth Andrea, hozzátéve, hogy az a tervük, hogy évente megszervezzék a kastélynapokat, hogy a marosvécsi Kemény-várkastély újból olyan kulturális központjává váljon a felső-Maros-mentének, amilyen évtizedekkel korábban is volt.
– hangsúlyozta a szervező. A kétnapos rendezvény programjai közül azt a kerekasztal-beszélgetést emelte ki Tóth Andrea, amelynek a témája a hazai műemlékvédelem volt, a résztvevők több szempontból is körbejárták a témát. Kastély- és kúriatulajdonos, művészettörténész, szakértő mondta el, hogyan látja, mit lehetne tenni, hogyan lehetne nem csupán megmenteni ezeket a műemlékeket, de hasznosítani, visszahozni az erdélyi köztudatba.
Az eseményen Bánffy István-Tamás, Ilyés Szabolcs, Nagy-Kemény Géza, Szász Bálint, Tóth Andrea és Várallyay Réka ismertették nézőpontjaikat. Elhangzott, hogy az Európai Unió által meghirdetett pályázatok nyertesei közül nagyon sok a magyar pályázó.
Arra is jó példa volt a rendezvénysorozat, hogy hogyan lehet a komoly témákat – mint műemlékvédelem, hagyomány, művészettörténet, történelem – a szórakoztató programokkal összekötni.
Székelyudvarhelyről érkezett az Arany Griff Rend, amely reneszánsz táncokat mutatott be, az előadást követően pedig tanított is az érdeklődőknek.
Vasárnap délelőtt a várkastély belső udvarán az immár hatodik alkalommal megszervezett néptánctalálkozóval indult a nap, ahol többek közt szászrégeni, kisfülpösi, görgényüvegcsűri tánccsoportok léptek fel. Az ezt követő programok főleg az erdélyi arisztokrácia múltját járták körül.
Kálmán Attila történész a Kemény család budapesti társasági életéről beszélt, majd Tisza Kálmán A gróf Tisza család krónikája című kötetét mutatták be, az eseményen az erdélyi arisztokrácia jelentős családjairól esett szó.