Valóban urbanisztikai bizonylatot kért a zetelaki polgármesteri hivataltól egy Maros megyei vállalkozó, amely úszó napelemeket helyezne el a zeteváraljai víztározó vízfelületén – erősítette meg lapunk információit Nagy Attila, a község polgármestere. Mint mondta,
a cég közel három hektáron telepítené a zöldenergiát termelő eszközöket: a gátról lenézve baloldalt a víznyelő tölcsér közelében.
A mesterséges tó vízfelülete egyébként összességében 137 hektáros.
„A tájképért aggódó helybélieket kérdezve azt látom, hogy egyáltalán nem rajonganak az ötletért, ahogy én magam sem. A projekt egyáltalán nem illik a mi világképünkbe, de nem igazán látjuk, hogy miként lehetne ezt megakadályozni” – fogalmazott a Székelyhonnak az elöljáró. Rámutatott,
a törvény kötelezi a polgármesteri hivatalt, hogy kiadják az urbanisztikai bizonylatot, amelyben megjelölik, hogy milyen hatóságok és intézmények jóváhagyását kell beszerezni az építkezési engedély kibocsátását megelőzően.
Az urbanisztikai bizonylatot – a személyes adatok kitakarásával – a rendelkezésünkre bocsátotta a polgármester, amelyből kiderül, hogy egyebek mellett a víztározót ügykezelő Maros vízügyi hatóság, a környezetvédelmi szervek, az áramszolgáltató és az egészségügyi hatóság jóváhagyására, véleményezésére lesz szüksége a vállalkozónak. Mindemellett a beruházás kivitelezési terve is elengedhetetlen.
Ha ezeket a dokumentumokat nem szerzi be a cég, akkor nem kap építkezési engedélyt. Az urbanisztikai bizonylatot ráadásul nem helyi elképzelések alapján állította ki a zetelaki polgármesteri hivatal, hiszen nem rendelkeznek egyetemi oklevéllel rendelkező urbanisztikai szakemberrel, így a dokumentumot Hargita Megye Tanácsának a szakosztálya is jóvá kellett hagyja – jegyezte meg Nagy Attila. Közölte,
a víztározó állami tulajdonban van, így nem igazán lehet gátat szabni a vállalkozónak, ha az minden törvényt betart.
Ő egyébként úgy tudja, hogy más helyszíneken is hasonló beruházásokat tervez a Maros megyei cég.
Nagy Attila arról is beszélt lapunknak, hogy helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül a zeteváraljai víztározó, az új projekt pedig nem tenne jót az idegenforgalomnak. Közel nyolcszáz hivatalos szálláshely üzemel a községben, amely jelentős bevételforrást generál az érdekelteknek. Az ő jövedelmük is csökkenhet, amennyiben megváltozik a víztározó arculata. A polgármester szerint ugyanakkor a beruházás helyszíne eleve nem a legelőnyösebb, hiszen pont ott szoktak fotózkodni a kirándulók és nem biztos, hogy szívesen látnának napelemeket a háttérben.
– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de erre alkalmasabb helyszínt kell találni: legyen az egy épület teteje vagy akár a legelők.
A több mint 120 szállásadót és szolgáltatót képviselő Nagy Árpád felháborodását fejezte ki a tervezett beruházás okán, amit messze nem tart jó ötletnek. Közölte, divatossá vált ugyan a zöldenergia-termelés, de úgy érzi, hogy azzal nem igazán törődik senki, hogy egy adott projekt mekkora károkat okozhat. Példaként megemlítette: túrázóként számos alkalommal tapasztalta, hogy patakokat szabályoztak le egy-egy kisebb vízerőmű működtetése érdekében, ezzel pedig tönkretették az ottani élővilágot. Szerinte ugyanez történne a víztározónál is, ahol valaki profit reményében telepítene napelemeket. Attól tart, hogy bizonyos érdekek felülbírálhatják a hatóságok józan gondolkodását és gond nélkül megvalósulhat a projekt, aminek folytatása is lehet, és idővel még nagyobb vízfelületet fednek le.
A projekt káros hatásaként ez esetben a turisztikai látványosság csorbulása mellett az élővilág pusztulása is jelentkezhet – véli.
– jegyezte meg.
A zeteváraljai projektet ellenezve online-petíciót szeretne indítani, ahol az emberek kinyilváníthatják véleményüket. Bízik benne, hogy ez hatásos lesz, hiszen ellenkező esetben drasztikusabb megoldásban kell gondolkodjanak a környezet megóvása érdekében – hangsúlyozta Nagy Árpád.
Mărmurean-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója kifejtette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de
egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lehet a környezetre, ha napelemeket helyeznek el a vízfelületen.
„Legyen zöldenergia, de egyszer meg kellene vizsgálni, hogy mi fog történni a vízi élőlényekkel és növényekkel azon a háromhektáros területen, amelyet elzárnak a napfény elől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ennek tisztázása érdekében egy átfogó, szakemberek által készített hatástanulmányra van szükség, amelyet „nem egy nap alatt állítanak össze, távol innen”. Ez alapján kellene kiállítani a környezetvédelmi engedélyt. Természetesen a témával kapcsolatos egyeztetésekből a horgászegyesület is kivenné a részét.
– nyilatkozta az igazgató. Szerinte arra sincs garancia, hogy a háromhektáros felület befedése után nem akar majd tovább terjeszkedni a vállalkozó. Utóbbi esetben még inkább háttérbe szorulnának az olyan turisztikai tevékenységek, mint például a horgászat. Éppen ezért az esetleges terjeszkedésre is ki kellene térjen a hatástanulmány. Az egyesület egyébként arra is készen áll, hogy ők maguk is összeállítsanak egy hasonló dokumentumot halszakértők (ichthiológusok) bevonásával.
Mărmurean-Bíró felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy már eleve termelnek zöldenergiát a gátnál a víz erejét hasznosítva, a mostani projekt további pluszt jelentene a meglévőhöz képest.
– szögezte le.