Valamivel több mint két éve fejeződött be a székelykeresztúri kisvágóhíd építése, amelyet közösen finanszírozott a helyi önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa. Az állattartó gazdák számára nagy segítséget jelentő létesítményben havonta kétszáz kisebb testű állatot (juh, kecske, disznó), vagy negyven nagyobb testűt (szarvasmarha, ló) lehetne levágni, azonban máig nem sikerült üzembe helyezni.
Szolgáltatóra bíznák
Koncz Hunor János székelykeresztúri polgármester tavaly ősz végén jelentette be, hogy egyeztettek a megyei tanács munkatársaival és úgy döntöttek, hogy külsős, szakemberekkel rendelkező vállalatra kellene bízni a kisvágóhíd üzemeltetését – ez lenne a legjobb megoldás.
A helyi önkormányzat ekkorra már meg is hozta a helyi szolgáltatás létrehozásához szükséges döntéseket, licit során tervezték megtalálni a legmegfelelőbb vállalatot a feladatra.
A létesítmény kiszerződését úgy képzelték el, hogy a szolgáltató a jószágok levágásából származó éves jövedelmének tíz százalékát kell bérként kifizesse.
Fontos feltétel ugyanakkor az is, hogy a helyi gazdák előnyt élvezzenek a vágásokat illetően. Ez nem is lett volna túl nagy gond, hiszen a létesítménybe legtöbb 50 kilométeres távolságból lehet majd jószágokat hozni.
Az üzemeltető feladata a szükséges engedélyek beszerzése, illetve meg kell oldania a beérkező járművek fertőtlenítését.
A polgármester akkor úgy gondolta, hogy mindössze egy-két hónapon belül elkezdődhet a munka a kisvágóhídnál
– el is hívta a környékbeli gazdákat, hogy bemutathassa nekik a létesítményt. A helyzet azonban mégis másképp alakult.
Napirenden, aztán a fiókban
Mivel ugyanazon telekkönyvön található a kisvágóhíd, mint a megyei önkormányzat által létrehozott helyi hulladéklerakó, így a terület ügykezelése korábban a megyei intézményhez került át.
A jószágok levágásával járó szolgáltatás kiszerződésének alapfeltétele volt, hogy a megyei tanács visszaadja a székelykeresztúri önkormányzatnak a kisvágóhídhoz tartozó területrész ügykezelési jogát,
hiszen a város arra kell telekkönyveztesse az új létesítményt – magyarázta lapunknak Koncz.
Mint mondta, ezt kérvényezték is tavaly áprilisban. A kapcsolódó határozattervezet végül tavaly december 27-én került Hargita Megye Tanácsa ülésének napirendjére az intézmény honlapján közöltek szerint, az akkori elnök, Borboly Csaba kezdeményezésére.
Végül azonban nem szavazták meg az indítványt.
A székelykeresztúri polgármester információi szerint Borboly Csaba egyszerűen visszavonta az általa kezdeményezett határozattervezetet arra hivatkozva, hogy nem volt elég ideje az áttanulmányozására.
Felgyorsul a folyamat
Jó hírrel szolgált megkeresésünkkor Koncz Hunor János, hiszen a megyei tanácsnál történt elnökváltást követően szinte azonnal jóváhagyta a megyei önkormányzat a terület ügykezelésének módosítására vonatkozó kérésüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
hamarosan betelekkönyveztethetik a területre az új létesítményt, ezt követően pedig közbeszerzési eljárást hirdethetnek egy megfelelő üzemeltető megtalálása érdekében.
Nyilatkozata szerint érdeklődőkből nincs is hiány: a cégek és a gazdák is szeretnék, ha mielőbb működhetne a kisvágóhíd. Koncz leszögezte, a projekt megvalósulása nem csak a gazdáknak nyújtana segítséget, hanem végre a helyiek is megvásárolhatnák a környékbeli jószágok húsát.
Egyeztetést javasoltak
Borboly Csaba volt megyei tanácselnököt is felkerestük. Ő a Székelyhonnak arról beszélt, hogy többször is előterjesztette a terület ügykezelésével kapcsolatos határozattervezetet, ám az RMDSZ-frakció mindig azt kérte, hogy a döntést megelőzően tagjai egyeztessenek az ügyben a székelykeresztúri városvezetéssel.
Mindemellett örömét fejezi ki, hogy ez az egyeztetés megtörtént az utóbbi időben, így az említett napirendet is meg lehetett szavazni. Rámutatott,
a kisvágóhíd a megyei tanács kezdeményezésére és közel kilencven százalékos anyagi támogatásával épült meg.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy projekt ugyanakkor a korábbi polgármester, Rafai Emil munkáját dicséri, a térség települése pedig lemondtak lehetséges forrásokról a projekt megvalósulása érdekében.
„Valamikor Székelykeresztúr volt Hargita megye éléskamrája, ezért a fejlesztési stratégiánk alapján azt képzeltük el, hogy ott megépülhet egy ilyen intézmény, amit ki lehet adni működtetésre egy térségi szövetkezetnek” – fogalmazott. Ugyanakkor
nagy veszteségnek és kihagyásnak nevezte, hogy öt év után sem sikerült beüzemelni a létesítményt.
Ettől függetlenül Borboly bízik benne, hogy most már felgyorsulnak az események és rövidesen elkezdődhet a tevékenység a kisvágóhídon. A cél az, hogy ne élő állatokat adjanak el a gazdák, hanem azokat legalább félbevágott formában, sokkal nagyobb áron értékesíthessék.