Különleges és egyedi kiállításnak ad otthont a marosvásárhelyi Teleki Téka Bolyai kiállítás terme. Katona Lajos vak alkotóművész fa szobrai kaptak helyett a Bolyaiak életművet bemutató tárlat mellett.
Az alkotások még akkor is nagy hatással vannak a nézőre, ha az nem tudja, hogy a művész gyermekkorában egy balesetben elveszítette látását és fél kezét.
Többen közelről is megfigyelték a figurákat, formákat, egymásnak mesélték, hogy mit látnak és voltak olyanok is, akik megtapogatták a fából faragott alakokat és ez így rendben is volt, hiszen a tapintás volt az alkotó egyik fő érzékszerve is.
Méltó helyen mutatják be
A szerdai kiállításmegnyitón Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa úgy értékelte, hogy méltó helyen látogathatóak Katona Lajos szobrai, a Bolyai múzeumban. Hiszen a Kolozsváron élt vak alkotó matematikát tanított a látássérült diákoknak, de sokrétű és merész ember volt, akárcsak Bolyai Farkas és fia, János.
Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság erdélyi ügyekért felelős főosztályvezetője méltatásában idézte Katona Lajost, aki többször vallott arról, hogy azért alkot, mert arra kíváncsi, hogy hogyan látják, érzékelik munkáit a látók. Brendus Réka szerint mi nézők választ adhatunk az alkotó kérdésére, elmondhatjuk, hogy a szobrok olyanok, mintha egy kis baráti társaság tagjai lennének, minden oldalukról más és mást mutatnak és szinte meg is szólalnak.
Követendő példa volt
Máthé Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület alelnöke nagy tisztelettel és szeretettel beszélt Katona Lajosról, aki egy-egy szobrot 2-2,5 évig is készített és aki 32 alkotást hagyott az utókornak.
Feltalált és tökéletesített egy olyan eszközt, amellyel a vakok tökéletes geometriai formákat tudnak rajzolni.
Alkotásai a természeti népeknél látható szobrokhoz hasonlítanak és igazi vizuális ajándékok a látók számára. Katona Lajos felismerte, hogy az egyetemi oklevél egy túlélési lehetőség számára, ezért elvégezte Kolozsváron az egyetemet és tanárként dolgozott 35 évig.
Máthé Zsolt arról is beszélt, hogy Katona Lajos nyomdokait követve
ők is azért dolgoznak, hogy a látássérültek anyanyelvükön tanulhassanak, oklevelet szerezhessenek, értékes tagjai legyenek a közösségeknek.
Maros, Hargita és Kovászna megyében mintegy kétszáz látássérült gyermek, fiatal van, akik jelenleg csak román nyelven tudnak továbbtanulni. Számukra építik meg Székelyudvarhelyen a magyar tannyelvű látássérült iskolát, amelyek alapkövét idén ősszel teszik le. Máté Zsolt mondott pár szót a kiállított alkotásokról is és felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy tárlatot augusztus 30-án, szombaton 10 órától 16 óráig tárlatvezetéssel is meg lehet tekinteni.