Noha számos székelyudvarhelyi tömbházban működnek már okos villanyórák, amelyeket a lépcsőházban szereltek fel,
vannak még olyan társasházak, amelyekben nem történt meg ez a fejlesztés, így csak a lakásokba belépve olvashatók le a villanyórák.
Az időszakos olvasásról tájékoztatót függesztett ki az áramszolgáltató vállalat e hónapban több Tábor-negyedi tömbház bejáratánál is, egy másik cég alkalmazottja azonban megelőzte őket, és
több idős embert is megtévesztve új szerződést kötött velük az áram- és gázszolgáltatásra is.
Az egyik érintett veje kereste meg panaszával lapunkat.
A villanyóra leolvasásáról szóló tájékoztatóban jelzett időpont előtt egy órával bekopogott egy nő a lakásba, azt mondta, hogy a villanyórát jött leolvasni, majd azzal folytatta, hogy meg kell hosszabbítani a szerződést.
Elkért egy villany-, illetve gázszámlát, azok alapján bevezette a laptopján az adatokat a rendszerbe, majd aláíratta az új szerződést, és elment.
Nem sokkal később megérkezett az áramszolgáltató vállalat munkatársa leolvasni a villanyórát, és akkor derült ki, hogy az előző látogató megtévesztette a lakókat – mesélte el a történetet a férfi. Arra is kitért, hogy
az új szerződést a nagyothalló, idős anyósával íratta alá a nő, mert csak ő volt otthon, az eredeti szerződés viszont az apósa nevén volt.
Kezdetben nem tudták, mitévők legyenek, ugyanis másodpéldányt sem kaptak az új szerződésről, így
fogalmuk sem volt, hogy melyik vállalat nevében kötöttek szerződést anyósával.
Valaki azonban felismerte a nőt, így kiderült, hogy
az egyik nagy energiaszolgáltató vállalatnak szerzett új klienseket.
A férfi felkereste a vállalat székelyudvarhelyi, 1918. december 1. utcai kirendeltségét, ahol kiderült, hogy valóban velük kötöttek szerződést. Kezdetben adatvédelmi okokra hivatkozva titkolóztak ugyan, de a „cirkusz” hatására végül kinyomtatták a szerződést, azonban mielőtt átadták volna, korrektorral kihúztak rajta valamit. Otthon, villanyfény elé tartva jött rá, hogy
egy fiktív e-mail-címet tüntettek el így – ami a szerződéskötéskor, az apósáék adataiként került bele a megállapodásba –, miközben nekik se internetük, de még okostelefonjuk sincs
– mesélte a férfi. Valószínűleg e-mailen kellett volna másodpéldányt kapjanak az anyósával megkötött szerződésről, ám erre esély sem volt, hiszen fiktív elektronikus postacímet írt a szerződésbe a nő. A megállapodásban, amit január 18-án kötöttek meg anyósával az állt, hogy január 28-ig felbontható.
Az irodában próbálták meggyőzni arról, hogy jó szerződést kötöttek velük, a szolgáltatás ára sem lesz nagyobb, de ő ragaszkodott hozzá, hogy bontsák fel.
Erre ígéretet kapott, ám mivel másnap egy hasonlóan járt szomszéd azt mondta, ő hallotta, hogy az iroda alkalmazottai egymás között arról beszéltek, hogy nem bontják fel, bizonylatot kért arról, hogy valóban felbontották a gyanús körülmények között megkötött szerződést. Azt a választ kapta, hogy
nem tudnak küldeni ilyen igazoló iratot, így azt sem tudja, valóban felbontották-e.
Az ügyben megkerestük a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget. Amint arról a hatóság megyei kirendeltségének vezetője, Laurențiu Moldovan beszámolt, aláírt szerződés esetén nem sokat tehet a fogyasztóvédelem.
Ám mivel felmerül a csalás, megtévesztés gyanúja – ami bűncselekmény kategóriába tartozik –, az érintettek bűnügyi kivizsgálást kezdeményezhetnek, ami a rendőrség gazdasági bűnüldözési szolgálatának (SICE) hatáskörébe tartozik
– fűzte hozzá a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője.
Kiderült azonban az is, hogy a szerződés megkötésének a körülményei miatt a fogyasztóvédelem is segíthet az érintetteknek a szerződések felbontásában. Ha ugyanis
a megállapodást nem a vállalat kirendeltségén kötötték meg, kötelezően biztosítaniuk kell határidőt a szerződés felbontására.
Amint arról Laurențiu Moldovan beszámolt, a törvény három esetet különböztet meg: ha a székhelyen kötötték meg a szerződést; ha a székhelyen kívül kötötték meg, de mindkét szerződő fél jelen volt; a harmadik eset pedig a távoli szerződéskötés, amikor a kliens otthonról, online köt szerződést. A leírt eset a második kategóriába tartozik.
– fogalmazott a hatóság Hargita megyei vezetője. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy 14 napos határidőn belül az érintettek maguk is kérhetik a vállalat székhelyén a szerződés felbontását, de a fogyasztóvédelemhez is fordulhatnak, hogy a hatóság kezdeményezze a megállapodás felbontását.