A Szülői Szervezetek Országos Föderációja (FNAP) kérdőívet küldött ki a családoknak a tananyagra, illetve az online és jelenléti oktatás különbségeire vonatkozóan, de a tanév kéthetes meghosszabbításáról is kikérik a szülők véleményét, valamint arról is, hogy
mit gondolnak a tanév három évharmadra történő felosztásáról.
Továbbá szerepel benne kérdés az iskolai non-invazív tesztekkel kapcsolatban is: jónak látják-e, hogy elvégezzék az iskolában a gyerekeken, és ha igen, akkor ki tesztelhesse a diákokat.
Arra is rákérdeznek, hogy lát-e a szülő összefüggést az iskolák nyitva tartása és a megbetegedések számának alakulása között. Ebben a kérdőívben viszont nem kérik ki a szülők véleményét a tanügyi személyzet beoltásával kapcsolatban.
A Magyar Szülők Szövetsége összeállított egy olyan kérdőívet is, amelyet csütörtökön küldtek ki a tanfelügyelőségeken keresztül, ebben viszont már
kifejezetten az iskolai személyzet beoltásával, illetve az iskolai non-invazív tesztelésekkel kapcsolatos véleményekre kíváncsi a szülők érdekképviselete
– fejtette ki lapunknak Csíky Csengele, a szövetség vezetője.
„A kérdőívünk kifejezetten erről fog szólni, mert mielőtt beleegyezünk valamibe, vagy szembe megyünk valamivel, egyszer tudnunk kell, hogy mit képviselünk, hiszen
– magyarázta a magyar szülők érdekképviseletének vezetője. Vasárnap este zárja le az oltással kapcsolatos felmérést a szervezet, így hétfőn már képviselni tudják a felméréssel igazolt álláspontjukat a kérdőívben adott válaszokra hivatkozva.
A Szülői Szervezetek Országos Föderációja (FNAP) nemrég aláírt egy együttműködési megállapodást, amelynek értelmében a tesztelési és az oltási kampányban részt vesznek a civil szervezetek, és kivétel nélkül minden oktatással kapcsolatos tevékenységet végző civil szervezet aláírta ezt – hangsúlyozta Csíky Csengele. Mint elmondta, már az aláírás után volt egy heves vita erről, hiszen
épphogy csak elbillent a mérleg nyelve a pozitív irányba az aláírásról szóló szavazáskor.
„Azért is döntöttünk úgy, hogy egyszer megnézzük, mit gondolnak a szülők erről, mielőtt bármilyen állásfoglalást képviselnénk. A FNAP utólag kérdezi meg a szülőket erről, hiszen az oktatási és az egészségügyi miniszter állandó nyilatkozatháborúja kaotikus állapotot idézett elő, amin mi csak kapkodtuk a fejünket. Ilyen kérdésekben általában nemcsak a regionális vezetők szavaznak, hanem a kisebb szervezetek vezetőit is bevonjuk, tehát mintegy kétszáz ember teszi le a voksát.
Ezek a dolgok most olyan gyorsan történtek, hogy egyszerűen nem lehetett kikérni a véleményüket, és megbeszéléseket tartani arról, hogy miként gondolják, hanem azonnali döntéseket kellett hozni. Az, hogy ezután milyen álláspontra helyezkedik majd a FNAP, attól függ, hogy hogyan vélekednek a szülők” – magyarázta Csíky Csengele.
Nehéz helyzetbe kerültek a szülői szervezetek, mert olyasmiről kell tárgyalniuk, ami nem az ő kompetenciájuk – véli a Magyar Szülők Szervezetének elnöke. „Ha arról kell tárgyalni, hogy legyen oltás vagy ne legyen, nem értünk hozzá. Nem tudom, hogy ehhez miért lenne nekünk közünk. Az lenne az ideális, ha a felelős szervek meghoznák a felelős döntést. Persze értjük, hogy
Körvonalazódik az, hogy a szülők egy része kéri, hogy a tanár kapja meg az oltást, és akkor a tanár logikusan teszi fel a kérdést: és akkor a szülő meg a gyerek miért nem kapja meg? Máris bekerültünk az ördögi körbe, hogy akkor mindenki oltassa be magát.
– osztotta meg véleményét Csíky Csengele.
Országszerte a tanügyi személyzet mintegy 43 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, a pedagógusok körében pedig 50 százalékos ez az arány. A Maros megyei tanfelügyelőség sajtószóvivőjétől kapott csütörtöki adatok szerint a megye 7139 pedagógusa közül eddig 2670 személy kapta meg az oltást. A 2324 iskolai kisegítő személyzeti munkakörben dolgozók közül pedig 812 személyt oltottak be, tehát a pedagógusok 37,4 százaléka, míg a kisegítő személyzetnek a 34,9 százaléka van beoltva.
Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelőjének a tájékoztatása szerint jelenleg Kovászna megyében 30,5 százalékos a pedagógusok beoltottsági aránya, a nem tanügyi iskolai személyzet körében pedig 25 százalékos.
A Hargita megyei adatokat a megyei egészségügyi igazgatóságtól kaptuk meg: 4868 tanügyi alkalmazottnak – pedagógus és kisegítő személyzet összesen – zajlik az immunizálása, amelyből közel 2296 személy megkapta már mindkét dózist, 2572 személy pedig az elsőt. Utóbbinak az az oka, hogy a vakcina típusától függően nem telt el még a kettő, három vagy nyolc hét az első adag óta – tájékoztatott Finta Hajnal, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság aligazgatója.