Az egyhetes rendezvény gerince a Kőrösi Csoma Sándor kutatásaihoz és a magyarság kultúrájához kötődő előadásokra felépített háromnapos konferencia volt, ezt pedig kulturális programok keretezték. A rendezvénysorozat mindenkori védnöke a bukaresti magyar nagykövet, Kissné Hlatki Katalin, aki ugyan idén személyesen nem tudott eljönni, de
az eseményeket figyelemmel követték az erdélyi magyar képviselet, a nagykövetség és a csíkszeredai konzulátus munkatársai is.
A konferenciára 18 előadót hívtak meg, akiktől olyan témákról lehetett előadásokat hallgatni, mint a magyar zászló, a magyar nyelv mint jelképrendszer, a létező és képzeletbeli állatok (táltos ló, medve), Magyarország térképe, Attila a XIV. századi Itália megítélésében, a szimbólumok sokrétűsége és változási dinamikája.
Számos egyetemi közpint képviseltette magát előadói által (az ELTE, a Corvinus, a Sapientia, EMTE), de a Magyarságkutató Intézet és magánkutatók is megosztották kutatásaik eredményét.
Csütörtökön a kovásznai Kádár László képtárban megnyílt az idei Csoma-tárlat, amelyet pár éve a Kovásznai Megyei Közművelődési Intézet partnerségével szervez a KCSSKE.
Idén a „lassú tudás” tematikára reflektálhattak a képzőművészek, arra reagálva, hogy „a felgyorsult információáramlás és az azonnaliság uralta közegben a figyelem vált az egyik legértékesebb erőforrássá”. A kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy
a valódi megértés nem azonnali, hanem időből, tapasztalásból és elmélyülésből épül fel
– írják a szervezők. A tárlatot Kányádi Iréne kurátor nyitotta meg és átadta a Kőrösi Csoma Sándor- és Szentimrei Judit-díjat Dimény András és Kónya Albert Attila képzőművészeknek.
A tárlat megnyitását követően a résztvevők a központi parkba vonultak, ahol a város vezetősége, az anyaországi és hazai, helyi magyar politikai képviselet, a testvértelepülésekről érkezett vendégek a cserkészek fáklyás sorfala között vonulhattak a tisztelet koszorúit elhelyezni a Csoma-mellszobor talapzatához.
Pénteken a tibeti tudósról elnevezett városi középiskolánál is ünnepi program zajlott, megkoszorúzták az iskolaudvaron levő szobrot, majd délután a Csoma Emlékközpontban tartották a Tanulás című gyermekrajz kiállítás megnyitóját, és díjazták a legjobb rajzokat. Az egyre gyarapodó rajzok szerzői – idén 50 mű érkezett – azért kapták éppen a „tanulás” témáját illusztrálásra, mert
így kapcsolták össze az ő alkotásaikat a „nagyok”, a képtárban megtartott képzőművészek reflexióival.
A rajzpályázat a középiskolások kategóriájában Kádár Villő lett, míg az 5-8 osztályosok között Molnár Annabella munkája kapta a legnagyobb elismerést.
Este a Kovásznai Művelődési Központban tartották a gálaműsort, ahol a helyi versmondók, néptáncosok, énekesek, kórusok, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói mutatták be az általuk tanultakat.
A szombati zárónapra is bőven maradt még program. Délelőtt a konferenciát az emléknapok értelmi szerzője, kezdeményezője, a KCSSKE tiszteletbeli elnöke és az emlékközpont alapítója, Gazda József művészettörténész zárta, majd Csomakőrösön ünnepi istentisztelettel, azt követően pedig a helybeli gyerekek műsorával folytatódott, majd a kelet-kutató szülőházánál zárult az ünneplés.