Sokáig úgy tűnt, a Felső-Háromszék egyik legrégebbi épületének számító kantai rendházat nem lehet megmenteni a pusztulástól, amit a kisebb javítások legfeljebb csak fékezni tudtak. A minorita rend 1992-ben a Szentháromság-templommal egyetemben végleg lemondott a használatáról, és 1994-ben átadta a Gyulafehérvári Egyházmegyének.
A rendszerváltás után mind az önkormányzat, mind a kantai plébánia több alkalommal is próbálkozott pályázati úton pénzhez jutni, de abból túl sok kellett volna ahhoz, hogy sikerüljön. Pedig felújítási terv is készült, anyagot is vásároltak.
Tizenkét évvel ezelőtt Fejér László-Ödön, az RMDSZ szenátora egy lemhényi búcsún találkozott Böjte Csaba ferences atyával, és
az impozáns ingatlan sorsa gyökeresen új fordulatot vett.
Nemcsak egyetértettek abban, hogy Nagy Mózes örökségét meg kell menteni az enyészettől, hanem gyorsan a tettek mezejére léptek. Akkor úgy tervezték, bentlakásos gyermekotthont hoznak létre a dévai Szent Ferenc Alapítvány részre.
Még abban az évben, május 23-án Tamás Sándor megyetanácselnökkel, Bokor Tibor polgármesterrel és másokkal közösen megalakították a Gyerekkéz Baráti Társaság a Minorita Rendházért nevű civiltömörülést, és hozzáfogtak a pénzgyűjtéshez. Az első lépést a felújítási munkálatok megtervezése jelentette, amivel a csíkszeredai Plant Studio Kft-t bízták meg.
A tervezés 60 ezer eurós költségének felét a baráti társaság, másik felét Kézdivásárhely önkormányzata vállalta magára.
Az első részhez az akkor kilencvenéves Baka Károly 2000 kanadai dolláros adománya is hozzájárult, amit az 1929-ben létesült montreali Szent István Kultúregyesület nevében ajánlott fel. Bokor Tibor polgármester előterjesztésére 2014. július végén a helyi tanács is elkülönített 163 ezer lejt erre a célra, így 2014 decemberére már el is készült a felújítási terv.
1693 és 1696 között az iskola fokozatosan a református Kézdivásárhely melletti, katolikusnak megmaradt Kantafalvára – kezdetben egy kétszintes faépületbe – költözött. A szerzetesek vezették az ottani plébániát, tanítottak a felső tagozaton, míg az alsón világi oktatók. Eleinte fatemplomban miséztek, 1722-ben fogtak hozzá a ma is álló istenháza felhúzásához, de azt csak 1796-ban szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök. De már annak ellőtte, az 1700-as évek elején elkezdték az iskola ellátását biztosítani hivatott kolostor építését is, amelynek északi és keleti szárnya 1740-re készült el, a kvadrumot lezáró utcai rész pedig 1828-ban. A Nagy Mózes alapította iskolában a 18. század közepén már 230 diák tanult.
1713-ban a kantai rendházat a magyarországi minorita rendtartományhoz csatolták, 1714-ben konvent rangjára emelték. Az 1918-as impériumváltást követően, 1926-ban a romániai minorita rendtartományhoz került, és a „kicsi magyar világ” négy évét leszámítva az 1949-es államosításig ott is maradt, a benne lakó minoritákat 1951-ben költöztették esztelneki kényszerlakhelyükre. Utána többnyire amolyan szociális lakóépületként fungált, ám 1969-ben a zsindelyfedésű tetőszerkezete leégett. Utána jórészt üresen állott, az 1977-es földrengés pedig annyira megrongálta, hogy a nyugati szárny középső részét ki kellett támasztani. A későbbiek során kisebb javításokat főként a templomtól délre eső részen végeztek.
A felújítási terv készítője, Tövissi Zsolt műépítész (tavaly decemberben hunyt el 63 éves korában) előterjesztéséből kiderült, az épület ingatag, agyagos és vizenyős talajon fekszik (régen tó volt a helyén),
statikai gondokkal küzd, ami több földrengéssel és egy tűzvésszel, majd gombakárral tetőződött.
És mivel az eredeti formát, a barokk jegyeket ildomosnak és szükségszerűnek tartotta megőrizni, a felújításra 2,5 millió eurót számolt áfa nélkül.
Egy ekkora összeg elnyeréséhez európai uniós pályázat mutatkozott járható útnak. Ezt az önkormányzat 2016 őszén nyújtotta be a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökséghez, ahol
azzal az érveléssel utasították el, hogy a dokumentációhoz csatolni kellett volna a kvázi tulajdonos római katolikus egyház alapító okiratát.
Bokor Tibor polgármester hiába nevezte felháborítónak és rosszindulatúnak az indoklást, és fellebbezett a történelmi egyházak létét elismerő kormányhatározatra hivatkozva – a fejlesztési minisztériumban ugyan később igazat adtak neki, ám addigra a pénzalap kimerült.
Ekkor került képbe a magyar kormány. Tamás Sándor közbenjárására Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Budapesten személyesen tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki áldását adta a tervre,
vállalva a felújítás összesen 3,2 millió euróra rúgó teljes költségét.
A jó hírt 2018. november elején jelentették be, és 2019. április 1-jén a sepsiszentgyörgyi Conico Rt. elvileg hozzá is kezdhetett volna a munkálatokhoz, ami bürokratikus akadályok folytán végül a nyár elejére tolódott.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a zsúfolásig telt kantai Szentháromság-templomban celebrált szentmise végén vázolta a terveket, miszerint
a felújítandó épületben negyven-ötven hátrányos helyzetű fiatalnak nyújtanak majd szakképzést, akik a szintén ott berendezendő műhelyekben tanulnak.
A földszinten menza is helyet kap, a belső udvart és a rendház kertjét pedig úgy alakítják ki, hogy különböző rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen – mondta.
A szentmise végén megáldotta az épület falába beépítendő, nemzeti színű szalaggal átkötött, 2019-es évszámot viselő téglát.
A kivitelező első lépésként vízmentesítette a romos állapotban levő, 4400 négyzetméter összfelületű ingatlant,
mivel ahhoz valamikor közelebb folyt el a Torja-pataka, mint napjainkban, s emiatt – emberi hanyagságból is adódóan – az alagsor évekig tele volt vízzel, ami jelentősen kikezdte az alapokat. A teljes belső és külső vakolat leverése után megerősítette, alátámasztotta, kezelte a falakat és boltíveket, a nyílászárókat formájukban az eredetiekkel megegyezőkre cserélte.
A termekbe gránitpadlózat került, a padlásfeljáró lépcsőit vörös burkolótéglával borították. A falakba olyan, Románia-szinten ritkaságnak számító, svájci fejlesztésű műszaki berendezéseket építettek be, amelyek a földmágnesesség elvén működnek, és képesek megszüntetni a salétromosodást.
Az egykori faldíszek, stukkók rekonstruálásába szakembereket is bevont,
minden egyes faldíszről előzetesen mintát vettek, hogy eredeti állapotukban lehessen visszaállítani. A legszebb terem, a hajdani ebédlő szoborkazettáján a kagylómintázat visszaállításán dolgozó Beke Nándor sepsiszentgyörgyi restaurátor akkor újságíróknak elmondta, a folyosók boltíveinek tövét díszítő stukkókat kivétel nélkül kézi munkával készítik el, nem használnak öntősablont.
Az összességében végül közel 4 millió eurót igénylő felújítás 2021 nyarára nagyjából befejeződött. Június közepén a zárda udvarán már talapzatára került Vargha Mihály szobrászművész Nagy Mózest megmintázó szobra, de azt végül csak 2023 szeptemberében leplezték le, a Kantai Szakképző Központ első tanévének megnyitásakor.
A Veszprémi SZC SÉF Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskolával együttműködésben megvalósuló képzést 160 hallgató kezdte meg négy szakon Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára jelenlétében. Időközben ugyanis
a Kelemen Didák Alapítványnak 49 évre átadott épület hasznosításával kapcsolatos elképzelések némileg módosultak, és szakképzési központ mellett döntöttek.
„Úgy látom, hogy itt, Háromszéken, de egész Erdélyben a vállalkozók folyamatosan keresnek munkaerőt, másfelől pedig vannak emberek, akik sehogy sem jutnak munkahelyhez.
erőben és egészségben. Az emberek fedezzék fel Erdélyt, Székelyföldet, így a turizmus kapcsán sok munkahely születhet, a vendégeket pedig felkészült szakemberek tudják majd fogadni” – indokolta a változtatást Böjte Csaba, amikor Szőcs Gyulától, a Conico cég vezérigazgatójától jelképesen átvette a felújított épület kulcsát.
A Kanta Szakképző Központ eleinte a Békéscsabai Szakképzési Centrum égisze alatt működött, 2024 decemberétől pedig a Mátészalkai Szakképzési Centrum lett a fenntartója. A következő év júniusában a közel hatvan jelentkezőből 48-an tették le sikeresen a vizsgát: 11 pincér, 14 szakács, 7 turisztikai-technikus, 6 panziós-fogadós és 10 pék-cukrász. Tavaly ősszel új felnőttképző programot indítottak.
„Célunk minőségi szakképzést biztosítani a székelyföldi, erdélyi embereknek – hangsúlyozza lapunknak a központ vezetője, Szakács István. – Eddig Kézdivásárhely mellett Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Tusnádfürdőn, Csíkszentsimonban, Szovátán, korábban a Gyimesekben vetettük meg a lábunkat, szeptembertől következik Kolozsvár és Nagyvárad. Egyelőre onnan kaptunk felkéréseket, de mi Hankó Balázs miniszter úr kérésének megfelelően egész Erdélyben gondolkodunk. Már voltunk Parajdon szakmai tájékoztatót tartani, májusban ismét szervezünk egészségügyi kommunikációs képzést 60 kórházi dolgozónak, tehát szépen haladunk előre.
Jelenleg több mint 300 hallgató tanul nálunk, de az a szám folyamatosan nő, hiszen például Hargita megyében most indítottuk el a szobaasszony-képzést. Igazából ezzel már az őszi toborzásra gyúrunk, dajka- és egészségügyi vonatkozású képzéseket is indítunk.”
A létszámot csak úgy tudják növelni, ha szélesítik a képzési palettát.
Ami azt jelenti, hogy nemcsak a turizmussal, szállodaiparral, egészségüggyel kell foglalkozniuk, hanem például az építőiparral is. És a kínálat szinte a végtelenségig bővíthető, hiszen a magyar rendszerben több mint 170-féle szakképzés folyik.
„Ezeket nem úgy fogjuk bevezetni, hogy mondjuk van harmincféle képzésünk, és meghirdetjük mind a harmincat, hanem 2–3 héten belül egy nagyon komoly igényfelmérésbe kezdünk a székelyföldi vállalkozók körében, megnézzük, mire van igény, mit szeretnének – magyarázza Szakács István. „Mi elmondjuk a feltételeket, és amikor azok technikailag is teljesültek, tudjuk indítani a képzést. Felső határ nincs.
– tette hozzá.
Legutóbbi látogatása során Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nemcsak 12 vendégszoba kialakításához ígért támogatást, hanem
az épület másik felének felújítására is, ami nagyságrendileg az előzőhöz hasonló mértékű segítséget feltételez.
Oda tanszállodát tervez a Kanta Szakképző Központ vezetősége, ahol a hallgatóik egyben gyakorlatozni is tudnak majd.
A tizenkét évvel ezelőtt született álom tehát nemcsak hogy megvalósult a magyar kormánynak köszönhetően, hanem
a végkifejlet jóval felülmúlja a kezdeti elképzeléseket.
Kézdiszék gyöngyszeme megmenekült, megújult, élettel telt meg, közösséget szolgál, és új terveket fakaszt. A jövő folytatódik.