A pedagógusok két legnagyobb hazai érdekvédelmi szervezete, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség által tartott közvélemény-kutatás eredménye nagy elégedetlenséget tükröz:
több mint 73 ezer pedagógus – a szakszervezeti tagok több mint fele – aláírásával jelezte, hogy nem vesz részt az országos próbavizsgák megszervezésében,
amelyek március 16–18. között zajlanak országszerte. Több mint 40 ezer tanár (kb. 28 százalékuk) egyenesen a sztrájk mellett döntene – közölték a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán.
A szakszervezetek azt is szóvá tették a bejegyzésben, hogy szerintük azokban az iskolákban, ahol sok tanár megtagadja a részvételt, a tanfelügyelőségek visszaélésszerű módszerekkel próbálják erőltetni a próbavizsgák megtartását: indokolatlanul megnövelik az egy teremben vizsgázók számát és csökkentik a felügyelő tanárok számát – ezzel megsértve az előírásokat.
A megírt dolgozatok javítása „bojkottálhatóbb” lesz
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmagyarázta, országos szinten a szakszervezetek tagjainak mintegy ötven százaléka nem hajlandó részt venni a próbavizsgákon, és ez az arány a Maros megyei szakszervezetre is érvényes, hisz a tagságuk a megye tanügyi alkalmazottainak 18–19 százaléka. Nyilván
ettől még meg lehet tartani a vizsgákat,
mert az akciót nem támogatók száma megengedi azt, vagyis lesz elég felügyelő tanár. Ami viszont „bojkottálhatóbb” lesz, az a megírt dolgozatok javítása, ami igazából hatalmas ingyenmunkát is jelent – hangsúlyozta Molnár Zoltán.
„Elég nagy javítóhiánnyal küszködnek, kitolták a javítók iratkozásának határidejét, hatalmas nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy jelentkezzenek a feladatra. Ott nem lehet a szaktanárt mást személlyel helyettesíteni, nem mehet egy másik szakos tanár vagy az iskola más személyzete románt, magyart vagy matematikát javítani. Lehet, hogy inkább ezen a területen sikerül a pedagógusi elégedetlenségnek hangot adni.
Mert hiába van új miniszter, a tanárokkal még senki nem ült le tárgyalni, nincs meghallgatás és megoldáskeresés a pedagógusi gondokra és megszorításokra. És
Nem tudjuk, hogy milyen hatástanulmány vezetett a megszorításokhoz. Mai napig nem érthető, hogy egy miniszter miért nem tárgyal a szakmával” – vázolta fel elégedetlenségük okait Molnár Zoltán, utalva arra is, hogy az újonnan kinevezett tanügyminiszter, Mihai Dimian még mindig nem ült le velük egy tárgyalóasztalhoz.
Utolsó figyelmeztetésnek szánják
A nyolcadikosok próba-képességvizsgája hétfőn kezdődik a román nyelvi felmérővel, kedden a matematikával folytatódik és szerdán a magyar nyelvből írt dolgozattal zárul. A próba-képességvizsga eredményeit március 30-án teszik közzé.
Molnár Zoltán úgy véli, nem biztos, hogy ezek a próbavizsgák hasznosak mai formájukban a diákoknak és tanároknak. A jegyeket ugyanis csak a diák kérésére lehet beírni, így a diák hozzáállása is más, hiszen nem kell sehol elszámolni az eredménnyel.
Nem a saját tanára javítja, így később a saját tanára újra kell javítsa ahhoz, hogy láthassa a diák hiányosságait, ami újra egy plusz megterhelő feladat – világított rá a feszültségekre a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei szerint
a jövő héten esedékes bojkottot utolsó figyelmeztetésnek szánják.
Mint kifejtik, ez csak előjele egy nagyobb tiltakozásnak, ugyanis ha az oktatási tárca és a kormány nem lép, a tanév végén – épp a valódi érettségi időszakában – nagy szabású sztrájkra kerülhet sor.
Háromszéken is visszautasítják a tanárok a minisztérium érzelmi zsarolását
Kovászna megyében az 1737 nyolcadikosból csak 1250 vesz részt a megmérettetésen, mivel 12 iskolában a tanerők a kormány 2025/141-es törvényben előírt megszorító intézkedései miatt a távolmaradásukkal tiltakoznak: nem vállalnak sem a dolgozatjavítást, sem az osztálybeli felügyeletet a dolgozatírás ideje alatt.
„Kényszeríteni és büntetni nem lehet őket, mert a próbavizsgákon részt venni nem munkaköri kötelesség” – mondta megkeresésünkre Nagy Gábor, a Tanügyi szakszervezetek Kovászna megyei szervezetének elnöke. Tőle tudjuk azt is, hogy főleg Bukarestben „van háború”,
az oktatási minisztérium és a tanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt a vizsgák lebonyolításában,
Háromszéken viszont a megkérdezett illetékes nem tud hasonló megfélemlítő fellépésről.
Amint az a Kovászna megyei tanfelügyelőség csütörtöki közleményéből kitűnik, a háromszéki megyeszékhely legnagyobb iskolái, a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Főgimnázium is beállt a bojkottálók sorába, de a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium, a vargyasi Borbáth Károly, a Berecki Comenius, a baróti Gaál Mózes, a gelencei Jancsó Benedek, az illyefalvi László Lukács, a magyarhermányi Máthé János, a bodzafordulói Mihail Sadoveanu, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor és a csernátoni Végh Antal általános iskolák oktatói is készek ilyen formában harcolni a tanügy és a tanügyi káderek alulfinanszírozása ellen.
A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek március 6-i közös közleményükben sérelmezik továbbá:
-
az osztálylétszámok megnövelését, mert az ellehetetleníti a differenciált tanítást,
-
a tanügyi káderek óraszámának növelését, mert az egyenes úton vezet a kimerüléshez, kiégéshez,
-
az I-fokozatú és 15 év régiséggel rendelkező tanárok 2 órás normacsökkentésének eltörlését,
-
a tanügy krónikus alulfinanszírozását – az idei költségvetési tervezetben 2.8 % jut a tanügynek.
A tanügyi szakszervezetek visszautasítják a kormány érzelmi zsarolását, amellyel hivatástudatot és felelősségvállalást kér számon az oktatóktól: amint fogalmaznak, ezek a felszólítások csak a katasztrofális oktatásmenedzsment palástolására szolgáló „zajt” jelentenek.