A napokban kellett volna tárgyalnia a táblabíróságnak a Sanitas szakszervezet által tavaly jogi útra terelt bérpótlék-csökkentések ügyét, ám ezt több hónapra elhalasztották.
Az érdekvédelmi tömörülés központja tavaly nyár végén indított pert a kormány által meghozott megszorító intézkedés miatt, és novemberben még abban bíztak, hogy ez év elején ítélet születhet az ügyben.
A következő tárgyalást május elejére halasztotta a bukaresti táblabíróság – tájékoztatott Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetője, aki szerint
időhúzási céllal történt a halasztás.
Mint mondta, eközben folyamatosan érdeklődnek az ügy alakulásáról azok az egészségügyben dolgozók, akiknek a nevében perel a szakszervezet, a napokban is sokan keresték őt ez ügyben.
A bérpótlék-csökkentés jelentősége még inkább megnőtt az utóbbi időben, ugyanis
ettől az évtől az étkezési támogatást és az üdülési jegyeket is megvonták azoktól az alkalmazottaktól, akiknek a nettó keresete – tehát a bére a különböző pótlékokkal és juttatásokkal együtt – meghaladta a 6000 lejt.
Azt, hogy ez megtörténik, ugyan már múlt év augusztusa óta tudni lehet, az érintett alkalmazottak többsége számára azonban mégis múlt hónapban vált kézzel foghatóvá, amikor megkapták januári bérüket – magyarázta a szakszervezet megyei szervezetének elnöke.
Több mint tízszázalékos bércsökkenésről van szó
A bérpótlék-csökkentést – amely miatt a perel a szakszervezet – már múlt év augusztusától bevezette a kormány. Az érdekvédelem által kifogásolt törvény
300 lejben határozta meg a veszélyes és ártalmas besorolásba tartozó munkakörülményekért járó bérpótlék maximumát
– a korábbi százalékos arány helyett –, ami fizetéscsökkenéshez vezetett bizonyos munkakörökben dolgozó alkalmazottaknál. A jogszabály ugyanakkor az említett körülmények miatt biztosított többletszabadnapokat is 3–5-re csökkentette a korábbi 10-ről.
Mindezeket figyelembe véve, továbbá azt, hogy a bérpótlékok értékét már hosszú évek óta nem aktualizálták, azaz
még mindig a 2017-2018-as alapbérek alapján számítják ki, lényegében nem 10 százalékos bércsökkentést szenvedtek el az ágazatban dolgozók, hanem annál többet
– hívta fel a figyelmet Nyulas Emma. És ugyan a szakszervezet a kormány 10 százalékos bércsökkentési tervei miatt helyezte kilátásba a közelmúltban az általános sztrájk kirobbantását, egyelőre nem fújt még visszavonulót az érdekvédelem, annak ellenére sem, hogy végül az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben nem vezetik be a megszorító intézkedést.
A döntéssel megvárják az idei országos költségvetés megjelenését, hogy megbizonyosodjanak róla, nem tartogatnak rejtett megszorító intézkedéseket a két ágazat számára – mondta az érdekvédelem megyei szervezetének vezetője.