Bölönt az unitáriusok fellegváraként tartották számon, hiszen a Pákei Lajos tervei alapján újra felépített unitárius erődtemplom méretében és stílusában az egyik legkiemelkedőbb a háromszéki műemléktemplomok közül, építésekor a térség legnagyobb unitárius gyülekezetének hajléka volt.
A templom eredetéről Mihai Tîrnoveanu, a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült a Nemzet Útja (Calea Neamului) vezetője azonban mást gondol,
szerinte a templom ortodox híveké volt, de ezt eltulajdonította tőlük unitárius egyház.
A helyi unitárius lelkész beszámolója szerint Tîrnoveanu meggyőződésének indulatos, provokatív felvonulás keretében adott hangot húsvétvasárnap Bölönben. A történtek után
-
a Magyar Unitárius Egyház történelemhamisítással vádolta a szervezet vezetőjét, cáfolva az állításait,
-
a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat pedig elítélte a magyarellenes uszítást és ígérte, hogy az eset kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak.
Ugyanakkor Bölön ortodox lelkipásztora, Ovidiu Atanasie Găitan kijelentette: az egyházköség nem vesz részt politikai, történelmi, identitásbeli állásfoglalásokban, kizárólag lelkipásztori és spirituális küldetéséhez marad hű.
A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala cáfolja a szervezetvezető állításának valóságtartalmát a bölöni unitárius templom tulajdonjogával kapcsolatban. Mint ismert, Tîrnoveanu a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben arról írt, hogy
az unitárius templom tulajdonképpen a helybeli harmadik román ortodox templom, aminek az eltulajdonítása azáltal történt, hogy a torony tetejéről eltávolították a keresztet.
Ezzel szemben az a tényállás – fogalmaznak az egyházi közleményben –, hogy a jelenlegi templom felépítése a helybeli unitárius egyházközség által történt 1893–1895 között, Pákei Lajos kolozsvári unitárius műépítész tervei alapján. A klasszicista stílusú templom soha nem tartozott más egyházhoz vagy egyházközséghez,
felépítése óta folyamatosan a Bölöni Unitárius Egyházközség tulajdonában és használatában áll.
„Meggyőződésünk, hogy minden történelemhamisítási szándék és erre alapuló indulatszítás árt a bölöni közhangulatnak, és általában az erdélyi magyar és román közösségek, valamint felekezetek békés egymás mellett élésének. A Magyar Unitárius Egyház a kölcsönös tiszteletet és a becsületes együttműködést szorgalmazza minden jó egyházi és társadalmi ügy szolgálatában” – szögezte le Andrási Benedek főjegyző az egyház álláspontját közvetítő levélben.
Léstyán Ferenc római katolikus lelkész, egyházi író, egyháztörténész által leírt adatok szerint Bölön először 1334-ben jelenik meg az oklevelekben, akkor még Belen néven.
A 16. században ez volt a vidék legnagyobb települése, 1567-es adatok szerint 130 kapuja volt.
Az is ismert, hogy 1334-ben plébániatemploma volt a településnek, amely Szent Katalin tiszteletére volt szentelve. A templom a gótikus kor alkotása volt, ezt a csúcsíves ablakok is bizonyítják. A vár építési ideje a 17. század elejére tehető.
Az épületegyüttest 1720-ban tűzvész sújtotta, ennek következtében újjáépítették, átalakították, majd a templomot lebontották
– írja a szerző. Helyébe 25 méter magas kupolájú templomot emeltek, amelynek alapkövét 1893-ban fektették le, az építését 1896-ban be is fejezték. Ez a ma is látható unitárius hajlék, mely klasszicista stílusban épült.
Az adatok szerint a reformációig Bölön lakossága katolikus.
A reformáció idején a többség az unitárius vallásnál állapodott meg és örökölte a régi templomot is.
Már 1569-ben unitárius papja volt Sikó György személyében.
Bölön község honlapján olvashatjuk, hogy a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű templomot emeltek Pákei Lajos tervei alapján. A Paphegyen magasodó templom, és
az akkori, mintegy 2200 hívőt számláló gyülekezet alapján született meg az elnevezés, miszerint Bölön az unitáriusok Rómája.
Ami az építészeti stílusát illeti, Tîrnoveanu értelmezése szerint „bárki, aki messziről megnézi a templomot, meggyőződhet róla, hogy ortodox, román, mert így néz ki.” A templom valóban különbözik a megszokottól, hiszen Pákei Lajos szakított a hagyományos templomépítészeti hagyományokkal, amint azt több forrás is megjegyzi. Több okot is említenek:
-
egyes információk szerint a kolozsvári építész Törökországból merített inspirációt a bazilikára emlékeztető templom tervezésénél és építésénél;
-
mások azt mondják – és ezt Kozma Albert lelkész is említette egy korábbi interjúban –, hogy az akkor Bölönben szolgáló, templomépítő lelkész, Lőfi Áron sugalmazására épült ilyenre a templom, aki miután Velencében szolgált, arra kérte az építészt, hogy az ottani székesegyház tervei alapján készüljön el az épület.
Az ortodox virágvasárnapon, amikor a bölöni magyar közösség húsvét első napját ünnepelte, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja tagjai Kozma Albert beszámolója szerint
zászlókkal, hangoskodva, provokatív megnyilvánulások kíséretében vonultak végig Bölön utcáin.
Mindezt azért tették, hogy felhívják a figyelmet a helyi román közösség évszázados elnyomására. A történtekre reagálva a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében úgy fogalmazott: ezzel ünnep méltóságát sértették meg, hanem közvetlenül érintették az itt élő magyar közösség biztonságérzetét is.
Éppen ezért jelzik az esetet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, és mélységesen elítélik, hogy egy közösség vallási ünnepét ilyen módon megzavarják.
– fogalmazott Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője.
A történtek kapcsán felmerült a helyi ortodox lelkipásztor, Ovidiu Atanasie Găitan neve is, aki Bölönben fogadta Tîrnoveaut és társait. Noha a szervezet vezetőjének beszámolójából úgy tűnhet, az ortodox lelkész festett negatív képet a magyarokról, és sugallta azt, hogy embertelen bánásmódban részesítik a helyi román közösséget, Kozma Albert megkeresésére Găitan azt mondta, ő nem beszélt ilyesmiről, sőt
itt békességben él egymás mellett mindenki.
Ezt később Tîrnoveanu bejegyzése alatt is világossá tette. Mint fogalmazott, a virágvasárnapi esemény az imádságnak, a békés találkozásnak volt szentelve, és ebben a szellemben tisztelettel, jóhiszeműséggel fogadtak mindenkit, aki ezen részt kívánt venni. Megértik, hogy az esemény utólagos bemutatása feszültséget keltett a helyi közösség körében, de hangsúlyozzák, hogy
az egyházközség nem vesz részt politikai, történelmi vagy identitásbeli állásfoglalásokban.
„Sajnáljuk az esetlegesen okozott nyugtalanságot, és azt kívánjuk, hogy az emberek közötti kapcsolatok ismét a tisztelet, a nyugalom és a kölcsönös megértés jegyében rendeződjenek, ahogyan az mindig is jellemezte az itt élők együttélését.
– fogalmazott. A lelkipásztor hozzászólására válaszolva Tîrnoveanu annyit jegyzett meg: sajnálattal vette tudomásul a magyar sajtó reakciót, és hangsúlyozta, bejegyzései kizárólag személyes véleményét tükrözik.