Több százan várták vasárnap este a Petőfi szobornál, hogy megérkezzen a Szent Miklós templomtól indult fáklyás felvonulás a nemzeti ünnep gyergyószentmiklósi ünnepségére. És a menet jóval nagyobb létszámú volt, mint egy éve, és mint amennyire a szervezők számítottak volna, hiszen szép tömeg gyűlt össze a szobornál. Itt először a Figura Stúdió Színház színészei, illetve a Hóvirág együttes táncosai, és Salamon’s Jam Orchestra zenészei nyitották az eseménysort, szavalatokkal, 1848-1849 meghatározó beszéd-részleteinek előadásával, és tánccal.
Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviselője tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök szavait, majd Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy
ez az első olyan március 15-i megemlékezés Gyergyószentmiklóson, ahol Gyergyószék minden községének a polgármestere is jelen volt.
„Nemzeti ünnepeink alkalmából minden évben előkerülnek nemzeti jelképeink, zászlónk. A város piros- fehér- zöldbe borul, a gyerekek az iskolákban, az óvodákban ragasztanak, vágnak, kis lobogókat, huszár sapkákat, pártákat, kokárdákat készítenek és a nap jelentőségéről tanulnak. Piros- fehér- zöld. Három szín. Három erőteljes mondanivalóval, jelentőséggel. (…) Eleink szabadságot vívtak ki számunkra. Beleszólást a közügyekbe. Mindazok akik ma itt vagyunk, ezt kell tudatosítsuk:
Szólásszabadságunk, véleményformáló hozzáállásunk lehet a jövő alakításában. Méltatlan lenne ez után a nap után amikor ezt megünnepeljük, egy hónap múlva, amikor tettekre kerül a sor éppen mi hallgassunk.
– fogalmazott Nagy Zoltán.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a magyar történelem ívét felidézve arról beszélt, hogy a magyar nemzet számára a megmaradás kérdése évszázadok óta meghatározó.
– fejtette ki Semjén.
Felidézte, hogy a történelem különböző korszakaiban ugyanaz a cél más-más formában jelent meg. Szent István idején a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése jelentette ezt az utat. 1848-ban a „haza és haladás” eszméje fogalmazta meg a polgári fejlődés és a nemzeti függetlenség igényét, míg 1956-ban a polgári demokrácia és a szovjet megszállás elleni fellépés jelentette a szabadságért vívott harcot.
„Ma is meg kell küzdenünk birodalmi központokkal, akik meg akarják mondani nekünk, hogy mi legyen a mi értékválasztásunk, hogy mit gondoljunk a hazáról, mit gondoljunk Istenről, mit gondoljunk a családról? (…) Ha végignézek a magyar történetben, akkor azt kell mondanom, hogy valójában nem mi tartozunk Európának, hanem Európa tartozik nekünk, mert ezer éven át védtük ezt az Európát. Ezért
– fogalmazott Semjén Zsolt.
„Amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, és amíg Orbán-kormány van Magyarországon, addig a határon túli magyarság szerzett jogai szentek és sérthetetlenek, azok a nemzetpolitikai vívmányok, amit az elmúlt 16 évben megvalósítottunk.
– mondta el zárszóként.
Tánczos Barna, Románia miniszterelnök helyettese elmondta, hogy március 15. mindig jó alkalom arra, hogy nehéz időkben is ünnepelni tudjunk, hogy büszkén emlékezzünk történelmünkre, és ne feledjük, hogy mindennapjaink állandó része a szabadságharcunk.
„Szabadságharcot folytatunk magyar iskoláinkért, magyar és székely szimbólumainkért, állandó harcban mutatjuk meg, a nagyvilágnak, hogy továbbra is, erős, sorsunkat magunk alakító nemzet vagyunk itt Romániában is.
– fogalmazott Tánczos Barna.
Beszédet mondott még Sorbán Örs, az EMSZ részéről, aki szerint harcolnunk kell azért, ami a miénk.
„Mert azok a birodalmi törekvések, melyeket ezer éve zavar a magyarság színfoltja Európa térképén, nem alszanak. Most még szerencsére nem ágyúval, puskával vagy karddal kell küzdenünk a csatatéren, hanem az urnáknál és a mindennapokban. Főképp nekünk, az anyaországtól elszakított magyaroknak és székelyeknek nem szabad ezt elfelejteni” – fejtette ki.
Az esemény legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor 120 gyermek és fiatal lépett egyszerre színpadra. A Salamon Ernő Gimnázium tanára, Korpos Szabolcs által összeállított produkcióban részt vett a Salamon’s Jam Orchestra, a Zenetanoda kórusa Fazakas Magdolna tanítónő vezetésével, valamint a Vaskertes Általánis Iskola kórusa Jakab Bálint Márta tanárnő vezetésével. A dal szólistái Balázs Helga, Kedves- Tamás Hanga, Portik Lívia, Mihály Csaba és Czine Előd voltak. Ők adták elő az Egy szabad országért című dalt.